FRISSÍTVE: A hálaadás szándékával érkeztek idén a 450. csíksomlyói pünkösdszombati búcsúra a magyar keresztény zarándokok szerte a nagyvilágból – állapította meg prédikációja kezdetén Veres András, győri megyéspüspök, a szentmise meghívott szónoka. Beszédében – az utóbbi időben gyakran gúny tárgyává tett – hitük megtartására szólította fel a zarándokokat.

Idén sem lehetett panasza a búcsú résztvevőinek az időjárásra, a zarándoklat ideje alatt végig sütött nap. A keresztalják sorban érkeztek meg a nyeregbe, az évszázados hagyományokhoz híven, a gyergyóalfalvi keresztalja vezette a zarándoklatot.

A 450 éves csíksomlyói pünkösdi búcsú érdekessége volt, hogy nemcsak magyarul, hanem latinul is hallhatták a zarándokok a miseáldozat bemutatását, mivel azt Miguel Maury Buendía, a Vatikán nagykövete, Románia apostoli nunciusa végezte. A nuncius Ferenc pápa üdvözletét és áldását hozta Csíksomlyóra. A pápa gondolatait idézve kijelentette: emlékezni kell a múltra, de a remény útjait is észre kell venni, azokat, amelyek a nagy európai értékekből fakadnak. Ezen értékek sorában az emberközpontúságot, a tevékeny szolidaritást, a világ felé való nyitottságot, a béke és a fejlődés követését, a jövőre való nyitottságot emelte ki.

A nuncius köszöntője előtt Orbán Szabolcs, az erdélyi ferences rend tartományfőnöke, majd Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntötte a jelenlevőket, az idei búcsú „Tarts meg minket őseink szent hitében” jelmondatát idézte, amellyel kapcsolatban arra kérte a zarándokokat, hogy hazatérésük után is őrizzék szívükben ezt az üzenetet. Szentbeszédét Veres András azzal a gondolattal indította, hogy „jó megtapasztalni, amikor együtt tudunk lenni és érezni egymással”. Köszönetet mondott a székely és csángó testvéreknek, hogy 450 éve alkalmat kínálnak arra, hogy Csíksomlyón találkozzon a keresztény magyarság.

„A kultúrán és a nyelven kívül a Krisztus iránti hitünk és Szűz Anyánk iránti szeretetünk hoz minket ide” – mondta a püspök hozzátéve, hogy a földi édesanyák különleges képessége, hogy együtt tudják tartani a családot minden nehézség és távolság ellenére. Az idei búcsú mottójára utalva – amellyel közös kérést fogalmaznak meg a zarándokok – azt mondta, hogy ebben a mondatban benne foglaltatik földi életünk és örök üdvösségünk. Ezután Szent László királyra tért át, akit az erényekben tündöklő keresztény uralkodónak nevezett, kijelentette, hogy ő volt az, aki annak idején megvédte hitünket, azt a hitet, amely például a 20. század materialista diktatúráiban hiánycikk volt. Manapság sokan a hitet, a vallásos életet gúny tárgyává igyekeznek tenni. Azért teszik ezt, mert a keresztényekkel lehet, nem úgy, mint sok más vallással, amely nem tűri ezt - jelentette ki.

Veres András szerint bizalommal fordulhatunk Szűz Máriához kérésünkkel, mert tőle még soha senki nem távozott meghallgatatlanul. „Arra kérem minden magyar testvéremet, kapaszkodjunk össze az imában, tudjunk őszintén megbocsátani egymásnak, akarjunk összefogni nemzetünk és hazánk sorsának jobbra fordítása érdekében. Így teremtsük békét önmagunkban, családunkban, országainkban, és legyünk egymás társai a köztünk szeretetben megvalósuló Isten országa építésében. Szüntessünk meg minden viszályt, haragot és széthúzást, segítsük egymást, hogy minden jó cél, minden nemes szándék közös életünk fejlődését és gazdagodását szolgálja” – fogalmazott a csíksomlyói szónok.

Ezt követően természetesnek nevezte, hogy minél magasabbra jutunk a hitben, annál inkább érezni fogjuk hitünk hiányosságait és gyengeségeit. Azért fohászkodott, hogy növekedjen az emberekben a hit, és ne legyen senki elbizakodott, öntelt, gőgös a hitében sem. A szentbeszéd után a pápai nuncius bemutatta a legszentebb áldozatot. A mise végén a pápai himnuszt, a magyar himnuszt, a székely himnuszt, valamint az „Ó, én édes jó Istenem” kezdetű régi székely himnuszt is elénekelték.

Címlapfotó: MTI / Veres Nándor